KezdőlapÖnismeretA felelősségvállalás éve

Felelősségvállalás? Egy egész évig?
Nofene!
Már ilyen is van? Mi jöhet még? 🙂

Tudod-é testvér, ki kavarta azt a szószt, amiben most ülünk?
Mert szó szerint ülünk benne. Abban, amit nem kis jóindulattal szósznak lehet nevezni.
Ülünk benne és ráadásul még süllyedünk is.

Eddig az történt, hogy amit itt korábban megírtam, valahogy nem volt népszerű a többi testvérek körében. Néhányan lájkoltak, bólogattak, egyetértettek. A többiek pedig úgy tettek, mintha semmi sem történt volna.
Ha a téma  kényelmetlen gondolatokat ébreszt, az nem tetszik. Azt el kell felejteni, vagy még inkább gyorsan szemet hunyni, nehogy az infó eljusson a lélek, a szív területére.
Az értelemmel, a kizárólagos értelemmel viszonylag könnyen meg lehet magyarázni minden helyzetet.
Például:
– De hát ez mindig is így volt! És így is marad! Ez tény!
Ismerős szöveg?
Vagy:
– Ez hagyomány! Őseink is így csinálták!

Valóban így csinálták?
Mikor? Hány évvel ezelőtt? Meddig látunk vissza az időben?
Ameddig akarunk? Ameddig kényelmes? Ameddig igazolja a történelem a tunyaságunkat?
Az iskolának nevezett néphülyítő intézményben azt tanutam annak idején, hogy az ősember kábé egymillió évvel ezelőtt primitív körülmények között ősközösségben élt. És aztán belőle fejlődtünk ki mi, civilizált emberek.
De mára kiderült, hogy a védikus civilizáció másfél millió évvel ezelőtt már létezett itt a földön.
Sőt, a kormeghatározó technológiáknak köszönhetően az is, hogy több, mint kétszáz millió évvel ezelőtt is éltek emberek a Föld nevű bolygón.

Hát, ez nagyon kellemetlen információ, ha mindenképpen ragaszkodni akarunk a jelenlegi langyos, bűzös pocsolyánkhoz.
Tudtad, hogy a mostani kor – amit vaskornak neveznek egyes tisztábban látók és történelem kutatók – úgy kb. háromezer éve tart?
De mi volt korábban?
Létezett egy emberségében magasabb rezgésszámú civilizáció, ahol nem irtották egymást az emberek ilyen vehemenciával, mint most.
Ha a jelenlegi civilizációnkból csak a kétezer évet veszünk, ez idő alatt nem volt összesen száz békés év a Földön.
Ilyen az élet?
Ez mindig így volt?
Nincs mit tenni?
Miért nem csinálnak valamit az illetékesek?

Azt ugye egyik testvér sem tagadhatja, hogy mi többen vagyunk, mint azok akik uralkodnak rajtunk?
De ha ez így van, akkor miért nem mondunk nemet arra, amit rossznak ítélünk meg? Miért hagyjuk hogy rabszolgasorsban tartsanak a nagyurak?
Miért dőlünk be a dumának, hogy demokrácia van, szabadok és függetlenek vagyunk? Vagy ha még nem, akkor majd az unió megoldja(?).

Ebben a rendben senki nem lehet független.

Mi tesz minket rabszolgává?
A saját hozzáállásunk. A gondolkodásmód.
Nem az urak fegyverei. Nem az urak pénze.
Ha egy megvilágosodott társadalomban élnénk, akkor nem lehetne egymásnak ugrasztani a jónépet. Nem harcolnának egy percig sem a királyért. Miközben a szemben álló uralkodók egy domb tetejéről örömittasan nézik, hogyan öldökölnek értük az alattvalók.

Ez van ma is, vedd észre. Párthívek esnek egymásnak, gyalázkodnak és pokolba kívánják egymást.
Pedig – ők is testvérek. De nem látnak tovább az orruknál.

Miért van ez így?
Nézd meg a hagyományainkat!
Azokat a baromságokat, amit ma is ápolnak a mit sem sejtő testvéreink.
Tudod, mit kell ápolni?
Azt, ami beteg. A beteg, semmire sem jó hagyományt.
Zseniálisan felépített nyelvünk megadja a választ mindenre.

Világháborús és szabadságharcos énekek zengenek ünnepi alkalmakkor.
“Édesanyám, ki a huszár, ha én nem?”
Büszkén szól a nóta.

És most egy kitérőnek látszó információ.
A forrás nem magyar.
És ezzel is küzdünk már régóta.
– Ha nem magyar, akkor nem kell!
– Magyar ember csak Magyarországon termett gyümölcstől lehet egészséges!
– Magyar ember magyar zenét hallgat!
– Magyar őseink nyomdokán haladunk! (Ezért tartunk itt. Ezt én mondom.)
És egyéb hülyeségek….

Tehát, itt van egy skála, amit nem magyar ember írt, de valós. 🙂
Erősítő, fejlesztő tudatszintek:
700-1000 Megvilágosodás
600 Béke
540 Öröm
500 Szeretet
400 Ésszerűség
350 Elfogadás
310 Hajlandóság
250 Pártatlanság
200 Bátorság
Itt van egy képzeletbeli vonal. 🙂
Gyengítő, lehúzó tudatszintek:
175 Büszkeség
150 Harag
125 Vágyakozás
100 Félelem
75 Bánat
50 Fásultság
30 Bűntudat
20 Szégyen
Ebből a skálából sok mindent ki lehet olvasni de most elég lesz egy információ. És ez a magyarok többségének tudatszintje.
Amiről megállapítható, hogy nem éri el a 250-es szintet.
A mélymagyarok vagy szégyenlik a magyarságukat, vagy nagyon büszkék rá. A skálán látható, hogy ez nem vezet sehová. Ezek mind romboló tudatszintek. Időnként a büszkeségüket meghaladva olyan bátrakká válnak, hogy egymásnak esnek és harcolnak. De a harc után visszaesnek a lehúzó zónába.
Pedig, ha a 250-es pártatlansági szintre sikerülne feljutni, onnan már van esély az emelkedésre.

Szóval….büszkén szól a nóta, “a jó lovas katonának de jól vagyon dolga”. Mert a hagyomány…
Lehet hogy nem értesz egyet velem.
Lehet ez úgy magyarázni, hogy “nem gondoljuk komolyan, csak énekeljük”.
De akkor miért kell énekelni?
Nem felejteni kellene inkább és újat alkotni?
“Hass, alkoss, gyarapíts! ”
Egyik magyar bölcs sem mondott olyat, hogy konzerváld a múltat és attól leszel boldog!

A 175-ös magyarok körében még mindig az a felfogás a menő, hogy vissza kell állítani a sorkatonaságot. Egyrészt, mert “én is voltam katona és kibírtam, nehogy már ezek a puhány fiatalok kihúzzák magukat ebből! ”
Másrészt embertömegeket legyilkolni még ma is hazafias cselekedetnek számít, ha katona vagy és a “hazáért és királyért” harcolsz.

– Igen, de a honvédelem…
Tök felesleges erőszakkal mamlasz sorkatonákat gyártani. Egy önkéntesekből álló jól képzett sereg sokkal hatékonyabb.

De van itt még egy fontos dolog.
A békésen meditáló szerzetes esete.
Nem képzelgés és nem mese, mert megtörtént.
Egy városban egyetlen 700-1000-es szintű ember képes csökkenteni az erőszakos események számát.
Hogy ezt megértsd és elfogadd, kis kvantumfizikai ismeretekre van szükséged. De biztosan hallottál már olyat, hogy közös tudatmező.
Ha nem, akkor itt az idő, hogy ezzel törődj, ne a politikusokkal!  🙂

Összegezve, minél több békés, emelkedett tudatszintű ember él egy közösségben, annál jobban hatnak a közös tudatmezőre.
Végeztek számításokat is ez ügyben és az “jött ki”, hogy kb. tízezer megvilágosodott ember már biztosan megmentheti a földet az erőszaktól és a harcoktól. De ettől még kissé messze vagyunk.

Következő súlyos téma a növényi eredetű étrend, az állatok békén hagyása mellett.  🙂
Mi köze ennek az emberiség helyzetéhez?
Nagyon sok.
Albert Schweitzer mondta:
“Az erkölcs az élet tisztelete.”
“Egy nemzet szellemi nagyságát és erkölcsi fejlettségét híven tükrözi az, ahogyan bánik az állatokkal.” Ezt Gandhi mondta.
Tudom, hogy ez kevés azoknak,akik imádják megenni az állatokat.
Kevés minden érv!
Itt az értelem nem segít, amíg a szív meg nem “szólal.”
Az pedig csak nagyon halkan és csakis úgy szól, hogy te hallhatod meg legbelül. Amennyiben képes vagy rá, hogy kikapcsold az ego üzemmódban pörgő értelmedet.
Ennek ellenére álljon itt néhány megállapítás.
Szólj, ha nem valós valamelyik.

– A hús finom!
A válasz:
– Ettél már nyers húst pácolás, darálás és fűszerezés nélkül?

– A húsban nélkülözhetetlen tápanyag van az ember számára!
Válasz:
– Ez annyira nincs így, hogy a vega sportolók jobban teljesítenek, mint a húsevők. Nézz utána itt, a neten!
Persze akik ezt tagadják, azok nem vegák!  🙂
És a másik válasz: ha nélkülözhetetlen összetevők vannak a húsban az ember számára, akkor hogyan lehetséges az, hogy a vegák még mindig életben vannak?  🙂

– Az ember fogazata szerint, ha az állatokéval hasonlítjuk össze, mindenevő, így húst is kell ennie!
Erre a válasz:
– Ebben az a csúsztatás, hogy az ember nem úgy eszi a húst, ahogyan az állatok. A sütés-főzés-pácolás-darálás feleslegessé teszi a húsevő fogakat.

– Őseink is ettek húst!
A válasz:
– Igen, ha visszamegyünk két-háromezer évet, akkor még biztosan ettek. De az idő, mint tudjuk, nem akkor kezdődött. 🙂
Miért is kellene őseink barbár szokásait utánoznunk?
Nagyra tartjuk magunkat modern emberként, de minek okán?
A tudatszintünk alacsonyabb mint az ősöké volt, mert ők legalább hálásak voltak, ha hús került az asztalra és igyekeztek kiengesztelni az állat szellemét, bocsánatot kértek tőle.
Ma ez már szóba sem jöhet, ennek nincs hagyománya.
De lassan kialakul a lumpen gondolkodás, mint mindennapi szokás.

És most ott tartunk, hogy milliárdszámra ölik az állatokat és a szenvedés ott van a kvantumtérben mindenütt. Ott van az elfogyasztott állatok húsában a rettegés és halálfélelem információja.
Őseink hagyományainak követése ide vezetett, ebbe a szószba.

Ráadásként, nézz utána milyen környezetszennyezést okoz az ipari méretű “haszonállat” tartás. Vannak képek és videók is.
Vagy csukd be a szemed.
A szósz igaz hogy büdös, de langyos…..

Nem baj, ha nem győztelek meg. 🙂

Fordított gondolkodás, fejre állt világ.

– Mit mond az értelem, ha egy ember szellemeket érzékel, angyalokat lát?
– Elmebeteg, szellemi fogyatékos!
– Pedig ő az, aki többet érzékel a világból. Az univerzum 96%-a ismeretlen számunkra. Akkor – ki a fogyatékos? 🙂

– Hová megy az ember gyógyulni?
– Kórházba!
– Nem egészségháznak kellene nevezni? 🙂

– Katasztrófavédelem? Árvízvédelem?
– Szerencsétlen szóösszetételek.

– Katolikus-református-evangélikus-angelikán…egyház?
– De ez nem egyház, ez sok ház.

– A parlagfű totális kiirtását a Megyei Növényvédő Szolgálat rendeli el!
– Normális?

– Nick Vujicic kéz és láb nélkül él. És ő vigasztalja azokat, akiknek minden testrészük megvan.
– Mi van az emberiséggel?nick

Térjünk vissza az elejére kicsit.
Még él a kérdés, hogy: ki kavarta ez a szószt?
És a válasz az, hogy mi közösen. Az egész emberiség.
Az uralkodók a rossz szándékukkal.
A rabszolgák a félelmükkel és a bizalmatlanságukkal.
Az alacsony tudatszinttel.
A taníthatatlansággal, ami a büszkeségből ered.

Azért ez elég bosszantó, hogy mi vagyunk többen és mégis mi szívunk!
De…mit tehetünk?
Mindegy, csak ne másoljuk a régi mintákat!
Mielőtt a hagyományőrzés mellett döntenénk, nézzük meg, hogy előre visz minket, vagy akadályoz!
Baromi nagy kihívás!
De meg tudjuk csinálni.
Ébredjünk fel….
Isten malmai lassan őrölnek?
Mi tudunk gyorsítani rajta!
Benne vagy testvér? 🙂

Oszd meg ha tetszett! Vagy ha nem. 🙂

Hozzászólások

A felelősségvállalás éve — Nincs hozzászólás

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.